Öt perc a munka, harminc perc sütés, és már ott gőzölög az asztalon az írek mesés kenyere! Nagyon jó kis aduász arra az esetre is, ha elfogy a kenyér, vagy nincs kedvünk boltba menni, mert vacak az idő.
Nem egyszer találkoztam már a dagasztás nélküli kenyérrel különböző blogokon, de megmondom őszintén az, hogy valamit nem kell dagasztani, önmagában enyhén szólva kevés, ha azt nézzük, hogy 12 órát kell pihentetni a tésztát, aztán további egy órát, meg a tálat melegíteni még húsz percig.
Na ez nem az a recept! Hanem az, ami ötperces munkával kezdődik és harminc percnyi láblógatás után ropogósra sült kenyérrel ért véget. Méghozzá az írek híres szódás kenyerével, aminek a héja kopogós-ropogós, és aranybarna. Ezt a kérget azonban nem kell tépnünk, könnyű harapni, a belseje pedig puha és lyukacsos…
A mennyiségeket kétféle módon fogom megadni, egyszer dekában, másodszor pedig a kefir poharával mérve azoknak, akiknek nincs kedvük mérlegezni.
Hozzávalók:
– 50 dkg finomliszt (5 enyhén púpozott pohár liszt)
– 1 teáskanál só
– 1 teáskanál cukor
– 1 teáskanál szódabikarbóna
– 2 pohár kefir vagy natúr joghurt (150 g-os)
– 2 dl víz (1 pohár víz)
Elkészítése:
A sütőt 200 fokra kapcsoljuk! A száraz hozzávalókat egy keverőtálba szórjuk, majd a közepébe beleöntjük a kefirt és a vizet. Kézzel olyan tessék-lássék módra összedolgozzuk, tényleg csak nagyjából, ahogyan a képen is látszik.
A lényeg, hogy egy lágy tésztát kapjunk, amit végül nagyjából kerekre igazgatunk és egyszerűen beleemeljük egy sütőpapírral kibélelt jénaiba. Most jön a kozmetikázás: vizes kézzel a tetejét elsimogatjuk, hogy picit simább legyen, majd késsel bevágjuk keresztalakban.
Már mehet is a sütőbe, ahonnan bő harminc perc múlva illatozó, aranyszínre sült formában emelhetjük ki és tehetjük az asztalra legnagyobb örömünkre